ZGY SZÉP NAPON

Mindíg az elhányt bábadogkanalat,
a nyomorúság lim-lom tájait kerestem,
remélve, hogy egy szép napon
emönt a sirás, visszafogad szeliden
a regi udvar, otthonunk
borostyán csöndje, susogása.

Mindíg,
mindíg is hazavágytam.

UN BEAU JOUR

C’est toujours la cuillère de fer blanc au rebut,
le bric-à-brac de la misère que j’ai cherchés,
espérant qu’un beau jour
inondé de pleurs, doucement m’accueilleront
la vieille cour, le silence de lierre
de notre demeure, son chuchotement.

Toujours,
j’ai toujours et la nostalgie du retour.

Több tonnás egy csecsemő szoritása.

Háboru volt. Lovaskocsik és tankok
zörögtek, madj megálltak.

Több tonnás volt a szoritásom.
Majd pár kilós.
Majd semmi sem.

Valaki mégis, nem tudom ki,
valaki mégis színarany.

Plusieurs tonnes pèse l’étreinte du nourrisson.

C’était la guerre. Chars et charrettes
firent du raffut puis s’arrêtèrent.

Plusieurs tonnes pesait mon étreinte.
Puis quelques kilos.
Puis rien.

Quelqu’un pourtant, je ne sais qui,
quelqu’un pourtant est d’or pur.

Az ágy közös.
A párna nem.

Le lit est commun
l’oreiller non.